A választási gyűlések nyilvánosak, nem tartoznak a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) hatálya alá, ezért előzetes bejelentés nélkül is megtarthatók. A rend fenntartásáról a szervezőnek kell gondoskodnia, aki a lebonyolításáért is felelősséggel tartozik.
A választási gyűléseken az állampolgárok szabadon megjelenhetnek, azonban nem tarthatnak maguknál lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt (miért, máskor tarthatnak? a szerk.). A rendezvény szervezője a rend fenntartása érdekében jogosult rendezők segítségét igénybe venni. A rendezők létszáma jogszabályban nincsen meghatározva, de a rendőrség tapasztalatai szerint célszerű, ha az a várhatóan megjelenő érdeklődök 5-10%-ának megfelelő számban kerül meghatározásra. (Tehát 100 emberre 5-10 szervező? Ha a rendőrség tapasztalata a tömegoszlatási gyakorlatból ered, akkor jogos, amúgy meg sok. Szerintünk.)
A választási gyűlésnek békés keretek között kell megvalósulnia, ezért a résztvevők magatartásának általánosságban is erőszaktól mentesnek kell lennie.
A rendező jogosult a rend fenntartása érdekében a résztvevőkhöz felhívást intézni, illetve intézkedéseket foganatosítani. Szabálysértést, illetve bűncselekményt valósít meg az a személy, aki a rendező felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedéseinek erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenáll.
A választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a szervező mentesül a más szervek irányába teljesítendő bejelentési, illetve engedélykérési kötelezettség alól.
A rendőrség azt javasolja, hogy a szervezők az illetékes önkormányzatoknál érdeklődjenek a közterület-foglalási, hasznosítási szabályokról, és erre figyelemmel kezdjék meg a szervezőmunkát, illetve tartsák meg a rendezvényt.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírja, hogy a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjétől hozzájárulást kell kérni. Nem közlekedési célú igénybevételnek minősül például a közúton rendezvények megtartása is.
Annak ellenére, hogy a gyűlés megtartását a rendőrségen nem kell bejelenteni, arról azonban mégis célszerű az illetékes rendőri szervet tájékoztatni, ugyanis a rendőrségnek kötelessége a jogsértések megakadályozása. A választási rendezvények rendjének fenntartásában, a jogsértések megelőzésében, illetve megakadályozásában a rendőrség csak akkor tud közreműködni, ha tudomása van az eseményről, és annak biztosítására fel tud készülni. Ehhez természetesen információra és megfelelő időre van szükség.
Nagy létszámú érdeklődőt vonzó választási rendezvények biztonságos megtartása nehezen képzelhető el rendőrségi közreműködés nélkül (értsd: ha túl sokan jönnek össze - jobbikosból, gárdistából ez a szám kb. 5 fő -, akkor a rendőrök felkészülnek, és legalábbis igazoltatnak egy jót; másfelől tudunk példát arra, amikor a rendőrség jelenléte okozta a közbiztonság hiányát - és hogy ne legyenek illúzióink, tatabányai rendőrök is jelen voltak akkor).
A rendőri tevékenység elengedhetetlen a közutak forgalmának sok esetben szükségessé váló tereléséhez, irányításához. Az azonos helyszínen azonos vagy nagyon közeli időpontban megtartani szándékolt rendezvények biztonságos, atrocitásoktól mentes lebonyolításában is közreműködik a rendőrség. Szükség esetén egyeztető tárgyalások megtartásával, illetve tájékoztatással elősegíti a szervezők tevékenységét.
A társadalomnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a választás szilárd közbiztonsági körülmények között kerüljön lebonyolításra. Ez természetesen a rendőrség és a gyűlések szervezőinek, rendezőinek és a résztvevő állampolgároknak a tevékeny együttműködése nélkül nem valósítható meg.