Az elmúlt két évtizedben háttérbe szorultak a közösségi szempontok a hazai energiagazdálkodás gyakorlatában. A magyarországi energetika egyre kevésbé veszi figyelembe a közösség, és a fogyasztók érdekeit. Megalapozott hosszú távú stratégia hiányában, a meg nem hozott, illetve megkésett döntések következtében, külső kényszerek hatására sodródik – mondta Bencsik János. Kijelentette: valós helyzetelemzés és szakmai-politikai konszenzuson alapuló, nemzeti energiastratégia hiányában a folyamatban lévő fejlesztéseket, a rövidtávú üzleti érdekek által meghatározott kényszerhelyzetek alakítják. Az ország primer energiamérlegében túlsúlyossá vált a szénhidrogének szerepe, és ezzel együtt kritikussá vált az ország külső energiafüggősége. Különösen jellemző ez a hőellátás területén – hangsúlyozta a szakpolitikus. Az egészségtelen energia-szerkezetből származó bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot csak erősíti a hazai épületállomány kifejezetten pazarló, energetikailag fenntarthatatlan állapota. Ennek egyenes következménye az energiaszegénység egyre markánsabb megjelenése a lakossági szektorban – fogalmazott.

Bencsik János rámutatott: a magyar energiapolitikában szemlélet- és irányváltásra van szükség. A vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva, a jelenleginél erősebb állami szerepvállalás szükséges. Hozzátette: Magyarország az Európai Unió tagjaként nem bújhat ki a közösségi direktívák hatálya alól, de az elvárások teljesítését nemzeti érdekeink figyelembe vételével kell megtervezni és végrehajtani. Elsődleges nemzeti érdek a lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztók biztonságos és a legkisebb költség elvének figyelembe vételével történő energiaellátása – emelte ki. Szólt arról is, hogy mindezt a környezeti szempontok fokozott érvényesítése mellett, a minőségi létfeltételek biztosításával kell megvalósítani. A világos jövőkép megrajzolásának első lépése az energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásokkal megtakarítható energia mennyiségének meghatározása. Ezt követően kell kialakítani a legoptimálisabb energiaszerkezetet úgy, hogy abban súlyuknak megfelelően szerepelhessenek a hazai energiaforrások is, amelyek a hőellátás területén versenyképesen tudják kiállni a legkisebb költség elvének követelményét is – mondta a Fidesz szakpolitikusa.

Bencsik János álláspontja szerint a közösségi hőellátás területén erősíteni szükséges a közösségi befolyás mértékét. Elő kell segíteni, hogy teljes vertikumú – termelő és szolgáltató -, önkormányzati ellenőrzés alatt álló energiaszolgáltató rendszerek jöhessenek létre. Az energetika és az építésgazdaság az elengedhetetlen épületkorszerűsítés felgyorsításával, és a hazai megújuló energia potenciál lendületesebb kihasználásával, valamint a villamos erőmű-hálózat szükségszerű fejlesztésével az elkövetkező évtized gazdasági húzóágazatává válhat. Olyan belső piac építésére biztosít lehetőséget, amely a későbbi költségek csökkenésével jár, így egyaránt szolgálhatja a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság célkitűzéseit – hangsúlyozta Bencsik. A nemzeti energiastratégia sikeres megvalósításához ugyanakkor elengedhetetlen a hazai energetikai képzés fejlesztése, az oktatás erőforrásainak bővítése és a hagyományosan világszínvonalú hazai energetikai képzés presztízsének visszaállítása, illetve a nukleáris képzés és kutatás mellett az új technológiákra épülő energetikai ágazatok kutatás-fejlesztési hátterének megalapozása is – mondta a Fidesz szakpolitikusa.