Vértesi Erőmű: arccal a szemétégetés felé?
2009. február 15.
Bencsik János országgyűlési képviselő alig három hete tette fel az első nyilvános kérdést a Vértesi Erőmű Zrt. körüli rejtélyes kormányzati döntésekkel, meghiúsult áramvásárlási megbízásokkal kapcsolatosan, és most egy újabb, környezetvédelmi, illetve vagyonvesztési szállal gyarapodott az egyre szövevényesebbé váló történet. Közben érkeznek a miniszteri válaszok, melyek rendre megerősítik a politikus által felvetett kérdések mögötti szabálytalanságok létezését.
Bencsik János nemrégiben azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hogy használtak-e közpénzt a Vértesi Erőmű Zrt. magánosítási folyamatában, ugyanis felmerült a gyanú, hogy az állami tulajdonban lévő MVM Zrt pénze több gazdasági társaságot is – többek között az MVM és a Kapolyi László tulajdonában lévő System Consulting által alakított Kárpát-Energo Zrt-t - megjárva, végül ismét a villamosipari társaság kasszájába került befizetésre, az ugyancsak állami érdekeltségbe tartozó Vértesi Erőmű vételárának részeként. Mint ahogy az már a korábbi híradásokból kiderült, az MVM mintegy 23 milliárd forint fejlesztési kölcsönt biztosított a közös társaság számára. Veres János pénzügyminiszter válaszában megerősítette, hogy a Kárpát-Energo Zrt-nél jelenleg is folynak a könyvvizsgálói elemzések: „A könyvvizsgáló jelzése szerint 2008 februárjában írták alá a tulajdonosi hitellel kapcsolatos szerződést, majd annak hatályba lépését követően a folyósított hitelkeretet a Kárpát-Energo Zrt. teljes egészében lehívta és – gyakorlatilag teljes összegben – egy projekttársaság részére utalta át befektetés céljából. Ennek indokai és a felhasználás szabályszerűsége a vizsgálat tárgyát képezik, az ügylet részleteinek könyvvizsgáló általi feltárása és kivizsgálása folyamatban van.” A napokban a Magyar Nemzet kérdésére maga Kapolyi László is elismerte, hogy állami pénz felhasználásával fizette be Vértesi Erőmű Zrt. részvénycsomagjának részbeni ellenértékét.
Bencsik János arra is rákérdezett, hogy érheti-e veszteség a Vértesi Erőmű Zrt.-t, a System Consulting Zrt. által felmondott áramvásárlási szerződések miatt. Veres János pénzügyminiszter válaszában kitért arra, hogy a társaság Felügyelő Bizottsága most vizsgálja az ügyet, és hogy az új vezetés a kereskedelmi megállapodások okozta hátrányok minimalizálásán dolgozik, hogy megakadályozható legyen a társaság ellehetetlenülése. „Ennek nagyságrendje ma még nehezen számszerűsíthető, tekintettel arra, hogy az egyeztetések még nem zárultak le. Az MVM Zrt. a folyamatban lévő vizsgálatokból következően nem ajánlott fel semmilyen konkrét összeget a kereskedő társaságoknak és nem is tehet kártérítési kötelezettségvállalást.” – írta a pénzügyminiszter. Ezen túlmenően a Magyar Energia Hivatal, Vértesi Erőmű Zrt. tevékenységére vonatkozóan eljárást indított, hogy a társaság a kereskedelmi megállapodások megkötésekor betartotta-e az érvényben lévő jogszabályokat. Bencsik János a pénzügyminiszter válaszát szokatlanul őszintének nevezte, és egyben köszönetet mondott érte, de ismételten rámutatott arra, hogy a személyes felelősségre vonások sem maradhatnak el.
Bencsik János arra is választ várt, hogy égettek-e hulladékot biomassza gyanánt a Vértesi Erőmű bokodi telephelyén. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter válaszában megerősítette, hogy a szénpor hulladékkal történő együttégetését kísérleti jelleggel végezték 2008-ban: „Az első ütemben megközelítőleg 800 tonna hulladék szénnel történő együttégetése került engedélyezésre. Kizárólag nem veszélyes hulladékok kerülhettek a tüzelési kísérletbe, melyek jellemzően előkezelt települési hulladékok (papír és műanyag keveréke, műanyag darálék), vagy ipari, szolgáltatási eredetű hulladékok (szennyvíziszap granulátum, papíripari hulladék) voltak. A miniszter válaszában megjegyezte, hogy az együttégetés során keletkező – egyébként rákkeltő - dioxinok kibocsátása közel sem olyan mértékű, mintha csak hulladékégetés történne. Bencsik János ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a válasz csak megerősítette a korábbi egészségkárosító hatással kapcsolatos aggályokat, ezért a kísérletre vonatkozó részletes adatokat kikérte az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől. A válaszból az is kiderült, hogy az elmúlt év első tíz hónapjában 180 ezer tonna biomasszát tüzeltek el az erőműben, melyből közel 105 ezer tonna hengeres fa, azaz erdei szálfa volt. – mondta Bencsik. Véleménye szerint tarthatatlan, hogy megújuló energiaforrásként ilyen ütemben tüzeljék fel a Vértes és a Gerecse erdeit. A környezetvédelmi miniszter által adott válasz kísértetiesen hasonlít a pénzügyminiszter egy korábbi válaszához, melyben a szénbányászati tevékenység fokozatos leépítését helyezte kilátásba: „Az Erőmű kísérletei arra irányulnak, hogy a hagyományos szén tüzelőanyagot minél nagyobb mértékben kiváltsa más, tüzelésre alkalmas anyagokkal, s ezzel részben a fosszilis energiahordozó felhasználás és az abból származó CO2 kibocsátás csökkentését érje el, másrészt hulladékégetési kapacitást építsen ki.” Bencsik János viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség lakossága már a kísérleteket sem nézte jó szemmel, és egymás után sorra indultak el a lakossági tiltakozások. Ebben a témában csütörtök késő délután Bokodon tartanak falugyűlést a helyi művelődési házban.
A hetek óta tartó képviselői „állapotfelmérés” következtében került nyilvánosságra az is, hogy a Tatabányán található, jelenleg üzemen kívül álló bánhidai erőmű zagyterét 2007 decemberében magánkézbe adta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A közel 23 hektáros terület 12 millió forintért cserélt gazdát, és került a Biopetrol Környezettechnikai Kft tulajdonába, miközben a hat milliárd forintra árazott környezetvédelmi kármentesítés továbbra is az állami tulajdonban lévő Vértesi Erőmű Zrt. kötelessége maradt. Bencsik János országgyűlési képviselő, tatabányai polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a terület jelenti Tatabánya számára az egyik legnagyobb kiporzási veszélyt, mert a salakanyagból származó szálló por rendszerint beteríti a várost, egészségügyi kockázatot okozva. Ezért most ismét Veres János pénzügyminiszterhez fordult írásbeli kérdéssel, hogy a terület tulajdonjogának és a környezetvédelmi kötelezettség teljesítésének szétválasztása után lesz-e arra garancia, hogy a terület rekultivációja megvalósulhasson a környezetvédelmi felügyelőség rendelkezése alapján 2010 végéig. Budai Gyula a Magosz szövetségi igazgatója, a szabálytalan földértékesítés és egyértelmű vagyonvesztés miatt büntetőfeljelentést tesz a Központi Nyomozó Ügyészségen.
Bencsik János szerint a sorozatos rossz, és egyben jogsértő cselekedetek következtében a Vértesi Erőmű Zrt. ellehetetlenülését erőteljes megszorító intézkedésekkel kívánja megakadályozni az állami vállalat új vezetése, mely a szénbányászati tevékenység átmeneti felfüggesztését, de a későbbiek során akár 5-600 fő elbocsátását is jelentheti. A politikus szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben, a válság által leginkább sújtott Komárom-Esztergom megyében ez megengedhetetlen.
Bencsik János arra is rákérdezett, hogy érheti-e veszteség a Vértesi Erőmű Zrt.-t, a System Consulting Zrt. által felmondott áramvásárlási szerződések miatt. Veres János pénzügyminiszter válaszában kitért arra, hogy a társaság Felügyelő Bizottsága most vizsgálja az ügyet, és hogy az új vezetés a kereskedelmi megállapodások okozta hátrányok minimalizálásán dolgozik, hogy megakadályozható legyen a társaság ellehetetlenülése. „Ennek nagyságrendje ma még nehezen számszerűsíthető, tekintettel arra, hogy az egyeztetések még nem zárultak le. Az MVM Zrt. a folyamatban lévő vizsgálatokból következően nem ajánlott fel semmilyen konkrét összeget a kereskedő társaságoknak és nem is tehet kártérítési kötelezettségvállalást.” – írta a pénzügyminiszter. Ezen túlmenően a Magyar Energia Hivatal, Vértesi Erőmű Zrt. tevékenységére vonatkozóan eljárást indított, hogy a társaság a kereskedelmi megállapodások megkötésekor betartotta-e az érvényben lévő jogszabályokat. Bencsik János a pénzügyminiszter válaszát szokatlanul őszintének nevezte, és egyben köszönetet mondott érte, de ismételten rámutatott arra, hogy a személyes felelősségre vonások sem maradhatnak el.
Bencsik János arra is választ várt, hogy égettek-e hulladékot biomassza gyanánt a Vértesi Erőmű bokodi telephelyén. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter válaszában megerősítette, hogy a szénpor hulladékkal történő együttégetését kísérleti jelleggel végezték 2008-ban: „Az első ütemben megközelítőleg 800 tonna hulladék szénnel történő együttégetése került engedélyezésre. Kizárólag nem veszélyes hulladékok kerülhettek a tüzelési kísérletbe, melyek jellemzően előkezelt települési hulladékok (papír és műanyag keveréke, műanyag darálék), vagy ipari, szolgáltatási eredetű hulladékok (szennyvíziszap granulátum, papíripari hulladék) voltak. A miniszter válaszában megjegyezte, hogy az együttégetés során keletkező – egyébként rákkeltő - dioxinok kibocsátása közel sem olyan mértékű, mintha csak hulladékégetés történne. Bencsik János ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a válasz csak megerősítette a korábbi egészségkárosító hatással kapcsolatos aggályokat, ezért a kísérletre vonatkozó részletes adatokat kikérte az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől. A válaszból az is kiderült, hogy az elmúlt év első tíz hónapjában 180 ezer tonna biomasszát tüzeltek el az erőműben, melyből közel 105 ezer tonna hengeres fa, azaz erdei szálfa volt. – mondta Bencsik. Véleménye szerint tarthatatlan, hogy megújuló energiaforrásként ilyen ütemben tüzeljék fel a Vértes és a Gerecse erdeit. A környezetvédelmi miniszter által adott válasz kísértetiesen hasonlít a pénzügyminiszter egy korábbi válaszához, melyben a szénbányászati tevékenység fokozatos leépítését helyezte kilátásba: „Az Erőmű kísérletei arra irányulnak, hogy a hagyományos szén tüzelőanyagot minél nagyobb mértékben kiváltsa más, tüzelésre alkalmas anyagokkal, s ezzel részben a fosszilis energiahordozó felhasználás és az abból származó CO2 kibocsátás csökkentését érje el, másrészt hulladékégetési kapacitást építsen ki.” Bencsik János viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség lakossága már a kísérleteket sem nézte jó szemmel, és egymás után sorra indultak el a lakossági tiltakozások. Ebben a témában csütörtök késő délután Bokodon tartanak falugyűlést a helyi művelődési házban.
A hetek óta tartó képviselői „állapotfelmérés” következtében került nyilvánosságra az is, hogy a Tatabányán található, jelenleg üzemen kívül álló bánhidai erőmű zagyterét 2007 decemberében magánkézbe adta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. A közel 23 hektáros terület 12 millió forintért cserélt gazdát, és került a Biopetrol Környezettechnikai Kft tulajdonába, miközben a hat milliárd forintra árazott környezetvédelmi kármentesítés továbbra is az állami tulajdonban lévő Vértesi Erőmű Zrt. kötelessége maradt. Bencsik János országgyűlési képviselő, tatabányai polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a terület jelenti Tatabánya számára az egyik legnagyobb kiporzási veszélyt, mert a salakanyagból származó szálló por rendszerint beteríti a várost, egészségügyi kockázatot okozva. Ezért most ismét Veres János pénzügyminiszterhez fordult írásbeli kérdéssel, hogy a terület tulajdonjogának és a környezetvédelmi kötelezettség teljesítésének szétválasztása után lesz-e arra garancia, hogy a terület rekultivációja megvalósulhasson a környezetvédelmi felügyelőség rendelkezése alapján 2010 végéig. Budai Gyula a Magosz szövetségi igazgatója, a szabálytalan földértékesítés és egyértelmű vagyonvesztés miatt büntetőfeljelentést tesz a Központi Nyomozó Ügyészségen.
Bencsik János szerint a sorozatos rossz, és egyben jogsértő cselekedetek következtében a Vértesi Erőmű Zrt. ellehetetlenülését erőteljes megszorító intézkedésekkel kívánja megakadályozni az állami vállalat új vezetése, mely a szénbányászati tevékenység átmeneti felfüggesztését, de a későbbiek során akár 5-600 fő elbocsátását is jelentheti. A politikus szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben, a válság által leginkább sújtott Komárom-Esztergom megyében ez megengedhetetlen.
#1 - 2009-03-08 08:29:38 - zeuszmod
Igen ide be lehet csatolni a Bencsik János és
Lukács Zoltán által favorizált erőművásárlási
projectet, és akkor tényleg teljes a káosz.
Azt már ők is tudják nem lesz a vásárlástól
olcsóbb a távfűtés, akkor meg mit erőltetik.
Valószínű azért foglalkozok vele Bencsik polgármester
mert neik is van mit takargatni, érdekeltség mégpedig
magán, de ez csak ksőbb fog kiderülni
Lukács Zoltán által favorizált erőművásárlási
projectet, és akkor tényleg teljes a káosz.
Azt már ők is tudják nem lesz a vásárlástól
olcsóbb a távfűtés, akkor meg mit erőltetik.
Valószínű azért foglalkozok vele Bencsik polgármester
mert neik is van mit takargatni, érdekeltség mégpedig
magán, de ez csak ksőbb fog kiderülni
Levél küldése »
http://www.golddiadora.vi...
