Kapolyi 20 milliárd forint kárt okozott az MVM-nek
2009. január 23.
Kapolyi László cége, a System Consulting mintegy 70 millió eurós, azaz 20 milliárd forintos kárt okozott a Vértesi Erőműnek (VÉRT) és tulajdonosának, az MVM-nek, mert 250 megawatt villamos áramot rendelt a VÉRT-től, majd december 30-án pénzügyi gondokra hivatkozva visszamondta ezt a megrendelést - mondta el az MTI-nek csütörtökön Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere.
"A szerződésekről információ csak minden érintett fél megállapodásával hozható nyilvánosságra, ezért az ügyről jelenleg nem kívánunk többet mondani" - válaszolta az MTI-nek az MVM kommunikációs vezetője, aki hozzátette, hogy a várható jogvitákról a Magyar Villamos Művek december 22-én értesült hivatalosan, és felkérte a VÉRT felügyelő bizottságát a kérdés kivizsgálására.
Az MTI korábban beszámolt arról, hogy január 15-én az MVM rendkívüli ülésen leváltotta Gálos Tibor vezérigazgatót és a teljes igazgatóságot, az erőművet azóta Szabó Pál volt energetikai miniszter vezeti. Az MTI úgy tudja, hogy időközben menesztették a gazdasági és a kereskedelmi igazgatót és Szabó Pál január 23-i határidővel utasítást adott egy, a veszteségeket összegző jelentés elkészítésére.
Az MVM és Kapolyi László cége december 23-án megállapodást írt alá, amelyben kölcsönös megegyezéssel felbontják a Vértesi Erőmű megvételére irányuló, évek óta folyó tárgyalásokat. Kapolyi László az üggyel kapcsolatban akkor csak annyit közölt, hogy "nem álltam el a Vértesi Erőmű megvásárlásának szándékától".
Bencsik János információi szerint a VÉRT vezetése az ügyletről nem tájékoztatta a tulajdonos Magyar Villamos Műveket, pedig a társaság igazgatóságában ott volt az MVM képviselője és Vas László is, aki korábban az erőművet vezette, majd a System Consulting Kft. kifejezett kérésére került be az erőmű igazgatóságába, mint a leendő tulajdonos képviselője.
A polgármester aggályosnak tartja, hogy az áramkereskedők a felmondott szerződések miatt 20 milliárd forintos követelést jelenthetnek be a vállalat ellen, amelynek jegyzett tőkéje 10 milliárd forint.
Az áramkereskedők kárát az okozta, hogy júniustól zuhant a villamos energia piaci ára. A 86 euró körüli egységáron vett áramot 46 euró körül tudták csak eladni, vagyis a várt vételár közel felét elvesztették, összesen mintegy 70 millió eurót. Bencsik János úgy tudja, a kártérítés ügyében az első egyezetés sikertelen volt, és bár az erőműtársaság új vezetése és az áramkereskedők is megállapodásra törekszenek, a per lehetősége sem kizárt.
A Vértesi Erőművet évek óta sikertelenül próbálják privatizálni. A korábbi érdeklődők sorra visszaléptek, mert kockázatosnak ítélték, hogy az új tulajdonosnak fel kell számolnia az erőmű által évtizedek óta okozott környezeti hatásokat, át kell vállalnia a társaság adósságát, és biztosítania kell a foglalkoztatás szintjét.
Az erőmű Magyarország második legnagyobb szénbázisú erőműve, és jelentős mértékű biomassza-tüzelésre is alkalmas. Szabó Pál korábban, miniszterként kijelentette, hogy a megújuló primer energiával történő áramtermelést az eddigi 51 százalékos arány helyett már 30 százalékos arány esetén támogatni fogják, az erre vonatkozó rendelet előkészítése "ütemesen halad". Ez a Mátrai és a Vértesi Erőműnek is lehetővé teszi a támogatás igénybevételét.
A Vértesi Erőműhöz tartozik Magyarország egyetlen mélyművelésű bányája, amelyben 2018-ig van elegendő szén. A társaság a zöldenergia-termeléssel biztosítja a csökkenő szén-dioxid kvóta ellenére a széntermelés szinten tartását. A kazánokban a tüzelőhő harminc százalékáig megújuló energiahordozókat égetnek, faaprítékot, szalmát, kínai nádat és egyéb anyagokat.
Az erőmű mind a négy blokkja megújult 2008 végére és - mintegy 4 milliárd forint ráfordítással - biomassza felhasználására is alkalmassá vált. A Márkushegy II. elnevezésű területen ugyanakkor megkezdődtek a kutatások a környék további szénvagyonának felmérésére.
A vállalat 1.474 megawattóra áramot termelt 2007-ben, amelyből 1.362 megawattórát értékesített. A 10 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság 2008-as üzleti terve 450 millió forint adózott nyereséggel számolt, az előző évi veszteség után.
Az MTI korábban beszámolt arról, hogy január 15-én az MVM rendkívüli ülésen leváltotta Gálos Tibor vezérigazgatót és a teljes igazgatóságot, az erőművet azóta Szabó Pál volt energetikai miniszter vezeti. Az MTI úgy tudja, hogy időközben menesztették a gazdasági és a kereskedelmi igazgatót és Szabó Pál január 23-i határidővel utasítást adott egy, a veszteségeket összegző jelentés elkészítésére.
Az MVM és Kapolyi László cége december 23-án megállapodást írt alá, amelyben kölcsönös megegyezéssel felbontják a Vértesi Erőmű megvételére irányuló, évek óta folyó tárgyalásokat. Kapolyi László az üggyel kapcsolatban akkor csak annyit közölt, hogy "nem álltam el a Vértesi Erőmű megvásárlásának szándékától".
Bencsik János információi szerint a VÉRT vezetése az ügyletről nem tájékoztatta a tulajdonos Magyar Villamos Műveket, pedig a társaság igazgatóságában ott volt az MVM képviselője és Vas László is, aki korábban az erőművet vezette, majd a System Consulting Kft. kifejezett kérésére került be az erőmű igazgatóságába, mint a leendő tulajdonos képviselője.
A polgármester aggályosnak tartja, hogy az áramkereskedők a felmondott szerződések miatt 20 milliárd forintos követelést jelenthetnek be a vállalat ellen, amelynek jegyzett tőkéje 10 milliárd forint.
Az áramkereskedők kárát az okozta, hogy júniustól zuhant a villamos energia piaci ára. A 86 euró körüli egységáron vett áramot 46 euró körül tudták csak eladni, vagyis a várt vételár közel felét elvesztették, összesen mintegy 70 millió eurót. Bencsik János úgy tudja, a kártérítés ügyében az első egyezetés sikertelen volt, és bár az erőműtársaság új vezetése és az áramkereskedők is megállapodásra törekszenek, a per lehetősége sem kizárt.
A Vértesi Erőművet évek óta sikertelenül próbálják privatizálni. A korábbi érdeklődők sorra visszaléptek, mert kockázatosnak ítélték, hogy az új tulajdonosnak fel kell számolnia az erőmű által évtizedek óta okozott környezeti hatásokat, át kell vállalnia a társaság adósságát, és biztosítania kell a foglalkoztatás szintjét.
Az erőmű Magyarország második legnagyobb szénbázisú erőműve, és jelentős mértékű biomassza-tüzelésre is alkalmas. Szabó Pál korábban, miniszterként kijelentette, hogy a megújuló primer energiával történő áramtermelést az eddigi 51 százalékos arány helyett már 30 százalékos arány esetén támogatni fogják, az erre vonatkozó rendelet előkészítése "ütemesen halad". Ez a Mátrai és a Vértesi Erőműnek is lehetővé teszi a támogatás igénybevételét.
A Vértesi Erőműhöz tartozik Magyarország egyetlen mélyművelésű bányája, amelyben 2018-ig van elegendő szén. A társaság a zöldenergia-termeléssel biztosítja a csökkenő szén-dioxid kvóta ellenére a széntermelés szinten tartását. A kazánokban a tüzelőhő harminc százalékáig megújuló energiahordozókat égetnek, faaprítékot, szalmát, kínai nádat és egyéb anyagokat.
Az erőmű mind a négy blokkja megújult 2008 végére és - mintegy 4 milliárd forint ráfordítással - biomassza felhasználására is alkalmassá vált. A Márkushegy II. elnevezésű területen ugyanakkor megkezdődtek a kutatások a környék további szénvagyonának felmérésére.
A vállalat 1.474 megawattóra áramot termelt 2007-ben, amelyből 1.362 megawattórát értékesített. A 10 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság 2008-as üzleti terve 450 millió forint adózott nyereséggel számolt, az előző évi veszteség után.
