Mégsem privatizálják a VÉRT-et?
2009. január 13.
Nem zárultak eredménnyel a Vértesi Erőmű privatizációs tárgyalásai, amit bizonyít, hogy hétfőtől új vezér, dr. Szabó Pál volt Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi miniszter irányítja a társaságot. Az MVM által kiadott közlemény elsődleges indoka, hogy az erőműtársaságnak megváltozott a magyar energiarendszerben betöltött szerepe, s ennek fényében új irányítási szemléletet kell érvényre juttatni. A valóság, hogy Kapolyi László, illetve a nevével fémjelzett System Consulting Zrt. közös megegyezéssel megszüntette a privatizációs tárgyalásokat a tulajdonossal.
Érdekesen alakult a Vért privatizációjának története az elmúlt hat év során, hiszen Kapolyi László nem először szerette volna megvásárolni a társaságot, amely árbevétele alapján a 310. legnagyobb magyar cég, s a foglalkoztatási listán az előkelő 46. helyet foglalja el közel 2500 munkavállalójával.
A történet kezdete 2002-2003-ra nyúlik vissza. Akkor már szinte biztos provatizációs befutónak számított a volt miniszter cége által vezetett konzorcium. Kapolyi László 2003 szeptemberében személyesen is ismertette elképzeléseit az oroszlányi képviselő-testülettel. Mint elmondta, a bánhidai erőműben 270 Mw teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinát kíván beszereltetni, Márkushegyen és a Vért-ben pedig kapacitásbővítést valósítanak meg, a két egységet így működtetnék 2020-ig. Nos, az akkori tárgyalások végül zátonyra futottak, a bánhidai és oroszlányi erőmű históriája külön utakon folytatódott, a Vért pedig maradt állami kézben.
Ezt követően a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 2006 októberében döntött úgy, hogy a 18,187 milliárd forint jegyzett tőkéjű Vértesi Erőmű részvényeinek tulajdonában lévő 84 százalékát eladja a Pronix Kft.-nek. A vételárról a felek nem kívántak tájékoztatást adni. A vásárló terveiről annyit lehetett megtudni, hogy amerikai és japán tőkéből 120 millió eurós fejlesztést végezne az erőműben, alkalmassá téve a biomassza felhasználására. A befektetők vállalták a rekultivációs költségeket, valamint a bánya és az erőmű működtetését 2014-ig, azonban az élet felülírta a szándékot, s ebből az üzletből sem lett semmi. A vevő indoklása szerint azért, mert az erőmű átvilágítása során olyan környezetvédelmi feltételeket találtak, melyek kockázatát a szerződés nem tisztázta. Az MVM minderre úgy reagált: továbbra is értékesíteni kívánja a Vértesi Erőmű részvényeit, megkezdi a tárgyalásokat a pályázat további helyezettjeivel, s új érdeklődők felé is nyit.
Így érkeztünk el a legutóbbi fordulóhoz. Az újólag kiírt privatizációs pályázat zárása után, 2008 májusában az MVM Zrt. közgyűlése jóváhagyta a System Consulting Zrt. – MVM Zrt. között a Vértesi Erőmű törzsrészvényei tárgyában előterjesztett Részvény Adásvételi Megállapodás tervezetét. A közgyűlés ugyanakkor azt is kikötötte, amennyiben nem teljesülnek a meghatározott feltételek, ismét a Pronix Kft.-vel folytathatók le az adásvételre vonatkozó tárgyalások. Hogy azóta mi történt, hivatalosan nem ismerhető, ugyanis a társaság szinte teljesen beszüntette kifelé irányuló kommunikációját. Annyi még tudható, hogy a tavaly júliusi közgyűlésen a társaság igazgatóságának tagjává választották Vas Lászlót, aki a részvények átadásáig biztosította volna a befektető (System Consulting Zrt.) informáltságát.
Az elmúlt időszakban már csak a határidők tologatásáról, vitatott feladatellátásokról, környezetvédelmi problémákról szivárogtak ki információk. A hétfői közgyűlésen az új helyzet miatt a teljes igazgatóságot visszahívták a vezérigazgatóval egyetemben, s mostantól új összetételű vezetés irányítja a Vért-et, dr. Szabó Pál volt Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi miniszterrel az élen. Azt, hogy a Kapolyi László féle privatizáció ismét sikertelen volt, az MVM sajtóközleménye diszkréten nem említi, mint ahogy ennek konkrét indokait sem.
A történet kezdete 2002-2003-ra nyúlik vissza. Akkor már szinte biztos provatizációs befutónak számított a volt miniszter cége által vezetett konzorcium. Kapolyi László 2003 szeptemberében személyesen is ismertette elképzeléseit az oroszlányi képviselő-testülettel. Mint elmondta, a bánhidai erőműben 270 Mw teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinát kíván beszereltetni, Márkushegyen és a Vért-ben pedig kapacitásbővítést valósítanak meg, a két egységet így működtetnék 2020-ig. Nos, az akkori tárgyalások végül zátonyra futottak, a bánhidai és oroszlányi erőmű históriája külön utakon folytatódott, a Vért pedig maradt állami kézben.
Ezt követően a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 2006 októberében döntött úgy, hogy a 18,187 milliárd forint jegyzett tőkéjű Vértesi Erőmű részvényeinek tulajdonában lévő 84 százalékát eladja a Pronix Kft.-nek. A vételárról a felek nem kívántak tájékoztatást adni. A vásárló terveiről annyit lehetett megtudni, hogy amerikai és japán tőkéből 120 millió eurós fejlesztést végezne az erőműben, alkalmassá téve a biomassza felhasználására. A befektetők vállalták a rekultivációs költségeket, valamint a bánya és az erőmű működtetését 2014-ig, azonban az élet felülírta a szándékot, s ebből az üzletből sem lett semmi. A vevő indoklása szerint azért, mert az erőmű átvilágítása során olyan környezetvédelmi feltételeket találtak, melyek kockázatát a szerződés nem tisztázta. Az MVM minderre úgy reagált: továbbra is értékesíteni kívánja a Vértesi Erőmű részvényeit, megkezdi a tárgyalásokat a pályázat további helyezettjeivel, s új érdeklődők felé is nyit.
Így érkeztünk el a legutóbbi fordulóhoz. Az újólag kiírt privatizációs pályázat zárása után, 2008 májusában az MVM Zrt. közgyűlése jóváhagyta a System Consulting Zrt. – MVM Zrt. között a Vértesi Erőmű törzsrészvényei tárgyában előterjesztett Részvény Adásvételi Megállapodás tervezetét. A közgyűlés ugyanakkor azt is kikötötte, amennyiben nem teljesülnek a meghatározott feltételek, ismét a Pronix Kft.-vel folytathatók le az adásvételre vonatkozó tárgyalások. Hogy azóta mi történt, hivatalosan nem ismerhető, ugyanis a társaság szinte teljesen beszüntette kifelé irányuló kommunikációját. Annyi még tudható, hogy a tavaly júliusi közgyűlésen a társaság igazgatóságának tagjává választották Vas Lászlót, aki a részvények átadásáig biztosította volna a befektető (System Consulting Zrt.) informáltságát.
Az elmúlt időszakban már csak a határidők tologatásáról, vitatott feladatellátásokról, környezetvédelmi problémákról szivárogtak ki információk. A hétfői közgyűlésen az új helyzet miatt a teljes igazgatóságot visszahívták a vezérigazgatóval egyetemben, s mostantól új összetételű vezetés irányítja a Vért-et, dr. Szabó Pál volt Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi miniszterrel az élen. Azt, hogy a Kapolyi László féle privatizáció ismét sikertelen volt, az MVM sajtóközleménye diszkréten nem említi, mint ahogy ennek konkrét indokait sem.
Levél küldése »
http://kovacsdr.hu
