Most legutóbb Lukács Zoltán, az MSZP közgyűlési frakciójának vezetője tartott sajtótájékoztatót az erőmű kéményének árnyékában. Mondandójának lényege nem különösebben tér el a fentebb röviden vázoltaktól, viszont tökéletesen példázza a magyar politikum erkölcsi állapotát. (Itt szeretnék elnézést kérni Schmidt Csaba alpolgármestertől, amiért most nem térek ki az ő aranyköpéseire e tárgykörben.)
|
Cégneve: Tatabánya Erőmű Korlátolt Felelősségű Társaság Forrás: www.tber.hu |
A frakcióvezető szintén kívánatosnak tartja, hogy a TE Kft. tulajdonba vételével később egy összevont városüzemeltetési cég is létrejöjjön. Feltételezem, jó kis felügyelőbizottsági posztokkal, amiket ki lehet osztani majd azoknak, akik nem tudtak másként befolyást és rendszeres havi bevételeket szerezni maguknak, de az évek során lojalitásukkal rászolgáltak a (párt)gondoskodásra. (Ne feledjük, továbbra is mindegyik pártról beszélünk!)
Lukács szerint további bizonytalanságot okoz, hogy a TE Kft-t tulajdonló MVM tulajdonosi szerkezetében bármikor újabb változások lehetnek. Na, ezzel kapcsolatban van egy ötletünk: tessék megkérdezni a főnököt, hogy mi a bánatos térgyekalácsát akar az MVM vezetőinek leváltásával, az Új Tulajdonosi Programmal és egyáltalán, miért nyúl olyanhoz, amihez nem ért. (Ez utóbbi kérdést 2004 őszén kellett volna feltennie a szocialista pártnak, most már késő bánat.)
Ja és persze a legszebb. Az Itthon cikkének keretes írása tájékoztat minket arról is, miért ilyen kiszolgáltatott a város a távhővásárlás ügyében. Hát azért, hangzik a válasz, mert csak az Erőműtől tud hőenergiát vásárolni. Ha nem csal meg a szép eszünk, kitalálhatjuk, hogy ezt egy kölcsönösen aláírt szerződés szabályozza. Esetleg azt is sejthetjük, hogy e szerződést a felek egykor közösen szövegezték meg, előzetes kalkulációkat készítettek, és általában véve, úgy intéztek mindent, hogy az a későbbiekben felmerülő külső negatív körülmények nyomán is viszonylagos állandóságot biztosítson, a szerződők érdekeinek jelentős sérelme nélkül. Azt is hozzátehetjük nyugodtan, hogy sem a TE Kft. aláírói, sem az önkormányzat emberei nem tartottak töltött pisztolyt a másik fejéhez, hogy ezzel is segítsék a szerződés létrejöttét, tehát vélhetjük, hogy az akkori vezetés többségi akarata szerint történt minden. (Itt egy fontos félreértést oszlassunk el: a polgármester egy darab szavazatán nem múlik több, mint a többiek egy-egy szavazatán. Nincs vétójoga, közgyűlési felhatalmazás nélkül sok mindent meg sem tehet, illetve nem dönthet egy személyben a közgyűlés ellenében. Ez, mint látjuk, jó is, rossz is egyszerre.)
A keretes még arról is tájékoztat, hogy a TE Kft. kapja a téli számláink összegének kb. 90%-át, a maradék 10% csak a Komtávhőé. Igazán nem azért, de a Komtávhő egy liter vizet sem melegít fel a mi lakásaink fűtéséhez, úgyhogy nemigen értem, mire fel a siránkozás. Az Erőmű csinálja a fűtési és használati melegvizet, még piskóta, hogy ennek a díját megfizettesse. Persze, tetszettek volna időben okosok lenni, és akkor most a TE Kft. a városé lehetne, a profitja itt maradna, és ez az egész nem lenne téma.
Még azért essen szó a tulajdonba vétel módjáról. Ha ugyanis csak a fenti adatokból indulunk ki, akkor az egykori vételár jó 3 és fél milliárd forintos összegét alapul véve is minimum a fele kellene a többségi tulajdon megszerzéséhez, nem számolva a TE Kft. időközbeni felértékelődésével. És ha jól sasoljuk a város költségvetési adatait, akkor 2007-re 3,2 milliárd forint hosszú lejáratú, és 997 millió forint rövid lejáratú kötelezettséget (vagyis adósságot) találunk. Ha nem tévedünk a fenti adatokkal, akkor jó lenne tudni, honnan lenne pénz a kivásárlásra (persze, hitelből), illetve mi oka lenne eladnia az MVM-nek az egyik legmodernebb és legnyereségesebb gázmotoros erőművének a többségét.
Tanulság sok akadna a történetben, amelynek egyébként minden részletét nem is bontja ki ez a pár sorocska, legfőképpen az, hogy politikusnak lenni ezerszer több, mint választási kampányok során nagyokat ígérni, majd azokról már a szavazás utáni héten elfeledkezni. Amikor pedig azt olvassuk, hogy politikusaink saját korábbi elcseszéseik miatt magukat harci színekkel kifestve szállnak síkra a mi (?) jólétünkért, akkor eszünkbe jut XII. Piusz pápa, aki a boldog emlékű Mindszenty Józsefről mondta P. Nagy Töhötöm SJ-nek, hogy „troppo imprudente”. Vagyis, tatabányai politikus akár még bíboros is lehet, szellemi képességei alapján.