Amikor az SZDSZ a koalícióból való kilépést hozza fel, általában csak legyintek egyet. Ennek oka, hogy az egykor antikommunista hangnemben kampányoló liberálisok már 1994-ben belementek egy olyan koalícióba, aminek nem volt politikai szükségessége, csupán annyi, hogy ők a hatalomba kerülhessenek. Azóta már számtalanszor fenyegetőztek a kilépéssel, de a hatalom valahogy mindig maradásra bírta őket.
Erre tegnap este mi történik? Kóka bejelenti a liberális miniszterek visszahívását, mert ebben a kormányban nem maradnak. Persze, ha Gyurcsányt kirúgnák a szocik, az új helyzet lenne. Na tehát, én a kilépést akkor hiszem majd el, ha megszárad a tinta a felmondóleveleken, és ha az utolsó Audi kulcsa is visszakerül a szögre.
Addig viszont gyermeki őszinteséggel kacarászok azon a felháborodáson, hogy Gyurcsány Ferenc őket is becsapta, amikor Horváth Ágnest egyeztetés nélkül kirúgta máról holnapra. Így talán ők is beleélhetik magukat kissé abba, hogy mit érzett az ország jelentős része az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésekor, amikor egyébként az SZDSZ még nem volt ilyen finnyás, hiszen nem nekik hazudtak. Ha esetleg valamelyikük fél szemét is kilőnék, még fokozódhatna az empátia.
De mi lesz a jövő? Most mindenki a kisebbségi kormányzás lehetőségéről beszél, de ez nálunk aligha lehet tartós, hiszen itt még a megfelelő többség sem tudott kormányozni, ez most már tényként kijelenthető. Ahhoz pedig csoda kellene, hogy az ugyanezen többségből megmaradó kisebbség majd jobban csinálja, pláne, ha ugyanazok maradnak a vezetők is.
Kóka János mindenesetre tegnap este még kijelentette, hogy előrehozott választásokat nem akarnak, mondván, nem szeretnék, ha Orbán Viktor kezébe kerülne a kormányrúd. Ugyanis, szól az indoklás, március 9-én rossz döntést kényszerített ki, ez volt a szocik meghátrálásának katalizátora, és Orbán alatt összeomlana az ország.
Itt lassítsunk kicsit. Kókának és a liberálisoknak még mindig nem világos, hogy a népszavazás a demokrácia csúcsa és forrása? A képviselőséget is a nép adja nekik, de milyen fura lenne, ha a vesztes párt elnöke azt mondaná, hogy a győztesek olyan döntést kényszerítettek ki a kampányígéreteikkel, amely a biztos összeomlás felé viszi az országot. Na, erre felháborodna Kóka János, az biztos, de ugyanígy háborog, amikor ugyanaz a nép nem engedi folytatni az ámokfutásukat, amit ráadásul minden alap nélkül reformnak hívnak.
(Nota bene: a 2002-es választások utáni újraszámlálási akciózás a választás tisztaságát, nem pedig legitimitását vonta kétségbe!)
Most vissza a jövőbe. Az előrehozott választások elkerülése nem azért érdeke az SZDSZ-nek, mert annyira féltik az országot a Fidesz politikájától, hanem mert a jelenlegi helyzetben mintegy 2-3%-os eredményt tudnának felmutatni, ami azt jelentené, hogy Horn Gábor és Fodor Gábor mehetne munkát keresni, a többi képviselővel, államtitkárral stb. egyetemben. Egyszer s mindenkorra. Emlékezetes, hogy az MDF-ből egykor kivált MDNP, bár meghatározó arcok is voltak tagjai között, eleve sikertelen volt a választásokon. Egy kudarc után pedig a visszakapaszkodás esélye kevéske. Vagyis muszáj kitartani, még ha közben az ország tönkre is megy, különben elvész az a hatalom, amit 1994-ben a beházasodással szereztek. Akkor még csak ócska kurvának kellett lenni ehhez, ma már a sértődött ócska kurva, túl jón és rosszon, csak fenyegetőzik, mert tudja, hogy itt a vég.
Elnézést kérek minden kurvától, akikben ennél minden bizonnyal több tartás van.
Update #1
A nap folyamán kiderült, hogy Fodor Gábor és Kovács Kálmán sem mondott még le, előbbi szerint április 30-ig van idő tárgyalni az MSZP-vel. Hiába, a munkahely az munkahely, és a költségtérítés sem kutya.
Update #2
A Fidesz-frakció nevében hivatalosnak tűnő levelet küldtek ismeretlenek a sajtónak, amelyben Orbán Viktor 72 órát ad az előrehozott választások kiírására, különben kordont von a Parlament köré. Ennyi elég is volt majdnem, hogy a válófélben lévők majdnem újra egymás karjaiba vessék magukat. Ilyen az, amikor a fog fehérje kilátszik, kezitcsókolom. Úgy tűnik, erősebb elv az Orbántól való beteges félelem, mint a normális kormányzás biztosítása, mi több, a kimondott szó értéke. Ennyit erről, elvtársak!
Update #3
Gyurcsány Ferenc közleményben kérte a koalíciós pártokat, nyilvánítsanak véleményt több fontos kérdésben - költségvetési politika, konvergenciaprogram, nyugdíjrendszer, családtámogatás stb. -, hogy rögzíthessék az álláspontokat, és a kormányprogram megújításával folytathassák a kormányzást.
És eddig mi a frászt tetszettek csinálni? Miért fizetik Horn Gábor koalíciós egyezetésekért felelős államtitkárt, ha a miniszterelnöknek kell az ő munkáját elvégeznie?