25 millió fűtéskorszerűsítésre
2008. január 10.
A tatabányai önkormányzat közel 25 millió forintot szavazott meg a lakótelepi távfűtés mérhetővé tételének támogatására, melyet azok a lakóközösségek vehetnek igénybe, akik indulnak a március végéig lezáruló pályázaton. A Komtávhő tapasztalatai szerint a szabályozható radiátorszelepekkel és a költségosztókkal egy-egy lakást 100.000 forintért lehet korszerűsíteni, a beruházás változatlan energiaárakkal számolva öt éven belül megtérül.
A fűtéskorszerűsítési pályázatot az önkormányzat Gazdaságfejlesztő Szervezete bonyolítja le, a kiírás szerint a nyertes lakóközösségeknek az önkormányzat a szükséges összeg egyharmadát vissza nem térítendő támogatásként biztosítja, kétharmadát a lakóknak önerőből kell fedezni, melyhez természetesen a társasház tartalékait is igénybe lehet vehetik.
A pályázatokat március végéig kell benyújtani, kedvező elbírálás esetén a korszerűsítés már az idén megvalósulhat és ősztől a lakók már takarékoskodhatnak a fűtési energiával. A napokban Tatabánya körzeteiben az önkormányzati képviselők lakossági fórumok során népszerűsítik a fűtésszámla csökkentését jelentő lehetőséget. Az első tájékoztatóra a Gál lakótelepen került sor, ahol a Komtávhő szakemberei elmondták, a mérősítésnek két változata van.
A drágábbik megoldás, amikor minden lakó külön hőmennyiségmérőt kap, hasonlóan a melegvízórához. Ebben az esetben az épület fűtési rendszerében nagyobb átalakítások szükségesek, a ráfordítás lakásonként körülbelül félmillió forint. Ennek a rendszernek a kiépítését nem javasolták, mivel költségessége miatt nagyon lassan térül meg.
A másik módszer, amikor egy lakás minden radiátorára szabályozható szelepet tesznek fel, mely a kívánt hőfokra beállítható, ezen felül érzékeli a környezet hőmérsékletét, ha például a nap felmelegíti a lakást, lezárja a radiátort.
A fűtőtestekre olyan műszerek kerülnek melyek rögzítik, hogy az egy hőmennyiségmérőről ellátott lakások egészére felhasznált fűtésből hány százalékot fogyasztott el az adott radiátor. A költségosztó forgalmazója leolvassa az adatokat és átadja a közös képviselőnek, aki elkészíti a felosztást, eljuttattja a Komtávhőnek, a szolgáltató állítja ki a fűtésszámlát.
A legtöbb helyen strangszabályzó szelepet kell beépíteni az épület fűtési alapvezetékébe és az átfolyós rendszerű radiátoroknál szükséges átkötőszakasz beépítése. Az ilyen módon végrehajtott fűtéskorszerűsítési munkák várható költsége átkötőszakaszos rendszerű lakásoknál 100.000 forint, átfolyós rendszerű lakásoknál 120.000 forint.
A fűtéskorszerűsítéssel az eddigi tapasztalatok alapján legalább 20 százalékos megtakarítás érhető el az éves energia-felhasználásban, de ha valaki tudatosan bánik a fűtéssel, például elzárja a radiátort, ha nincs a lakásban, a megtakarítás a 35 százalékot is elérheti.
Fontos tudnivaló, hogy a pályázaton azok a lakóközösségek indulhatnak, akik a fűtést egy hőmennyiségmérőről kapják. A Gál lakótelepen ez azt jelenti, hogy legtöbbször egy-egy lépcsőház önállóan is vállalkozhat a korszerűsítésre, mert külön-külön hőmennyiségmérőről kapják a fűtést. A Komtávhő szakemberei a közös képviselőknek kérésére szívesen adnak tájékoztatást az adott lépcsőház fűtési adottságairól.
A lakossági fórumon elhangzott, hogy várhatóan március környékén jelenik meg az állami panelprogram kiírása, ahol egyharmad rész önerő mellé az önkormányzat és az állam is egyharmados részt biztosít. Ezen a pályázaton ablakcserére és hőszigetelésre is lehet pályázni, azonban csak a távfűtés mérhetővé tételével együtt. Itt a hosszabb átfutás miatt a beruházások csak 2009-re valósulhatnak meg.
#3 - 2011-11-29 05:21:45 - yicnnrtUHXTAHOjb
/http://www.remedychart.com/ ultram =-OO /http://www.remedy-list.com/ ultram 385511
#2 - 2011-11-25 20:56:36 - zpsYlqCeQeeGrAXzY
/http://www.yourmedschart.com/ purchase cialis 2890 /http://www.remedypackages.com/ get rx for tramadol online >:-P
#1 - 2008-01-12 14:29:46 - Ludas Mátyás
Na akkor nézzük csak meg mit is kapunk fűtéskorszerűsítás címén lakásonként 750000 Ft-ért?
Állítólag ez nagyobb átalakítással jár, de hogy ez pontosan mit jelent nincs részletezve. Valószinüleg a mérőhely kialakítás, a hőmennyiség mérő, és a hőfokszabályzó szelepek beépítését takarná be ez az összeg a szolgáltató számítása szerint. Ennek a változatnak meg lenne az az előnye, hogy az egyedi mérés lehetővé tenné a fogyasztók számára figyelemmel kisérni a költségeinek alakulását, na meg azt, hogy valóban a fogyasztása szerint fizessen a szolgáltatónak. Nem is támogatja ezt a megoldást, részben a fenti okok miatt másrészt azért, mert ez mind a kiépítés, mind a leolvasás számlázás miatt számára többlet munkát jelentene. A nagyobb költséggel megvalósuló "korszerűsítés" egyébként a fogyasztónak sem jelentene egyéb hasznot.
A szolgáltató inkább támogatja az olcsóbb megoldást, a hőfokszabályzó szelepek beépítését radiátoronként. Ez az állítólag költségmegosztó szerepet is betöltő szerkentyű azt tenné lehetővé, hogy a lakás hőmérsékletét állandó szinten tartaná, és felmelegedés esetén automatikusan szabályozná, a radiátoron átfolyó víz mennyiségét. A költségmegosztás annak megfelelően történne, hogy hány alkalommal és mennyi időre van nyitott állapotban a szelep, tehát nem a ténylegesen leadott hőmennyiség alapján. Számításokkal meghatározva azt, hogy a hőközponti tényleges hőmennyiség mérő /ami esetenként több épülethez vezető távhőhálózat veszteségét is méri/ adatai hogyan oszlanak meg a lakások között. Tehát általány számítással történik továbbra is a számlázás, csak egy kicsit finomítva. Fogyasztói oldalról az lesz tapasztalható, hogy abban a lakásban, ahol a rendszer hibája miatt eddig sem lehetett 20 C foknál magasabb hőmérsékletet elérni, ezután sem lehet, viszont abban a pillanatban, ha egy kicsit melegebb lesz a kinti hőmérséklet a hőfokszabályzó azonnal kizárja a radiátorokat, ahogy az ablakon besüt a nap. Akinek viszont a komfort érzetéhez a 20 C foknál magasabb hőmérsékletre van igénye, mondjuk egy szellőztetés után, vagy azért mert a gyereke fázik, az hiába kapcsolja be a villamos hősugárzóját, a magasabb hőmérsékletet érzékelve a hőfokszabályzó kikapcsol, és lezárja a radiátort. Ezzel tökéletesen megfelel a szolgáltató igényének, mert a fogyasztó igy továbbra is fázik, fizeti a magas szolgáltatói díjat, a villanyszámlát, a szolgáltatónál viszont jelentős megtakarítás mutatkozik. De így van ez akkor is, ha nem tartózkodunk otthon, mert ha reggel eltávozunk, és ott hagyjuk a meleg lakást, hiába reménykedünk abban, hogy hazaérve meleg is fogad, a hőfokszabályzó a külső hömérséklet emelkedésével, a napsütéssel együttműködve korlátozni fogja, hogy csak a radiátorunk közelében legyen megfelelő a hőmérséklet, a lakás többi részébe ne. Aki abban reménykedik, hogy majd a melegebb lakásokból a szabályzók révén, az ő lakásába is nagyobb hőemelkedés lesz, azt ki kell ábrándítanom. A hőközpontokban ugyanis nem csak a kimenő, de a bejővő víz hőmérsékletét is figyeli a szabályzó automatika, és abban a pillanatban, hogy a visszatérő ágban magasabb hőmérsékletet észlel, csökkenti a kimenő víz hőmérsékletét. Aki nem hiszi mindezt, járjon utánna, vagy olvassa el a tatai fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos tapasztalatokat a 24 órában. Jelentős megtakarítást tehát a fogyasztó csak úgy érhet el, ha valóban lezárja lakása radiátorait, igaz ugyan így nagyon fázni fog, de számla szerint érzékelhető megtakarítása lesz. Még az is előfordulhat, hogy csak az alapdíjat, meg a melegvízzel kapcsolatos díjakat kell csak megfizetnie.A hődijat ami a számlának általában a 43%-át teszi ki azt nem.
Ezekután nézzük meg mit várnánk el ennyi pénzért a szolgáltatótól.
Lakásonként 750 ezer forintért, ami ugye jelentős átalakítással is járna, a mérőhely kialakításon a mérőkön és a szabályzó szelepeken kívül elvárható lenne, hogy ezek ne csak a 30 éves használat alatt papírvékonyra fogyott vezetékekre, kilyukadó félben lévő radiátorokra legyenek felszerelve, hanem ezek cseréje is megtörténjen. Véleményem szerint a fűtés korszerűsítésben ez is benne van. A hőszigetelések helyreállításával együtt, mert ez mindkét fél érdeke, és jelentősen javítaná a fűtés hatásfokát!
A lakásonkénti 150000-forintos változat esetében ekkora fogyasztói igényünk nem lehet, de a vezetékek cseréjét, és legalább a lépcsőházankénti mérés kiépítését elengedhetetlennek tartom. Lehetővé téve azt, hogy szükség esetén a lakók a radiátor cseréket el tudják végezni.
A fentieket azért javasolnánk tisztelettel, mert a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a TÁVHŐ igazából semmilyen szolgáltatói feladatot nem lát el a számlázáson kívül. Gyakorlatilag csak a saját berendezését üzemelteti, az erőműtől a hőközpontokig. Ennek alapján fogyasztói oldalról jogos a fogyasztóknak az az igénye, hogy a szolgáltatói árakat meghatározó árképletekből, a szolgáltatásra vonatkozó tételeket törölni kell, hiszen csak szállítói tevékenységet végez. Vagy teljesíteni kell a fenti elvárásokat is.
Állítólag ez nagyobb átalakítással jár, de hogy ez pontosan mit jelent nincs részletezve. Valószinüleg a mérőhely kialakítás, a hőmennyiség mérő, és a hőfokszabályzó szelepek beépítését takarná be ez az összeg a szolgáltató számítása szerint. Ennek a változatnak meg lenne az az előnye, hogy az egyedi mérés lehetővé tenné a fogyasztók számára figyelemmel kisérni a költségeinek alakulását, na meg azt, hogy valóban a fogyasztása szerint fizessen a szolgáltatónak. Nem is támogatja ezt a megoldást, részben a fenti okok miatt másrészt azért, mert ez mind a kiépítés, mind a leolvasás számlázás miatt számára többlet munkát jelentene. A nagyobb költséggel megvalósuló "korszerűsítés" egyébként a fogyasztónak sem jelentene egyéb hasznot.
A szolgáltató inkább támogatja az olcsóbb megoldást, a hőfokszabályzó szelepek beépítését radiátoronként. Ez az állítólag költségmegosztó szerepet is betöltő szerkentyű azt tenné lehetővé, hogy a lakás hőmérsékletét állandó szinten tartaná, és felmelegedés esetén automatikusan szabályozná, a radiátoron átfolyó víz mennyiségét. A költségmegosztás annak megfelelően történne, hogy hány alkalommal és mennyi időre van nyitott állapotban a szelep, tehát nem a ténylegesen leadott hőmennyiség alapján. Számításokkal meghatározva azt, hogy a hőközponti tényleges hőmennyiség mérő /ami esetenként több épülethez vezető távhőhálózat veszteségét is méri/ adatai hogyan oszlanak meg a lakások között. Tehát általány számítással történik továbbra is a számlázás, csak egy kicsit finomítva. Fogyasztói oldalról az lesz tapasztalható, hogy abban a lakásban, ahol a rendszer hibája miatt eddig sem lehetett 20 C foknál magasabb hőmérsékletet elérni, ezután sem lehet, viszont abban a pillanatban, ha egy kicsit melegebb lesz a kinti hőmérséklet a hőfokszabályzó azonnal kizárja a radiátorokat, ahogy az ablakon besüt a nap. Akinek viszont a komfort érzetéhez a 20 C foknál magasabb hőmérsékletre van igénye, mondjuk egy szellőztetés után, vagy azért mert a gyereke fázik, az hiába kapcsolja be a villamos hősugárzóját, a magasabb hőmérsékletet érzékelve a hőfokszabályzó kikapcsol, és lezárja a radiátort. Ezzel tökéletesen megfelel a szolgáltató igényének, mert a fogyasztó igy továbbra is fázik, fizeti a magas szolgáltatói díjat, a villanyszámlát, a szolgáltatónál viszont jelentős megtakarítás mutatkozik. De így van ez akkor is, ha nem tartózkodunk otthon, mert ha reggel eltávozunk, és ott hagyjuk a meleg lakást, hiába reménykedünk abban, hogy hazaérve meleg is fogad, a hőfokszabályzó a külső hömérséklet emelkedésével, a napsütéssel együttműködve korlátozni fogja, hogy csak a radiátorunk közelében legyen megfelelő a hőmérséklet, a lakás többi részébe ne. Aki abban reménykedik, hogy majd a melegebb lakásokból a szabályzók révén, az ő lakásába is nagyobb hőemelkedés lesz, azt ki kell ábrándítanom. A hőközpontokban ugyanis nem csak a kimenő, de a bejővő víz hőmérsékletét is figyeli a szabályzó automatika, és abban a pillanatban, hogy a visszatérő ágban magasabb hőmérsékletet észlel, csökkenti a kimenő víz hőmérsékletét. Aki nem hiszi mindezt, járjon utánna, vagy olvassa el a tatai fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos tapasztalatokat a 24 órában. Jelentős megtakarítást tehát a fogyasztó csak úgy érhet el, ha valóban lezárja lakása radiátorait, igaz ugyan így nagyon fázni fog, de számla szerint érzékelhető megtakarítása lesz. Még az is előfordulhat, hogy csak az alapdíjat, meg a melegvízzel kapcsolatos díjakat kell csak megfizetnie.A hődijat ami a számlának általában a 43%-át teszi ki azt nem.
Ezekután nézzük meg mit várnánk el ennyi pénzért a szolgáltatótól.
Lakásonként 750 ezer forintért, ami ugye jelentős átalakítással is járna, a mérőhely kialakításon a mérőkön és a szabályzó szelepeken kívül elvárható lenne, hogy ezek ne csak a 30 éves használat alatt papírvékonyra fogyott vezetékekre, kilyukadó félben lévő radiátorokra legyenek felszerelve, hanem ezek cseréje is megtörténjen. Véleményem szerint a fűtés korszerűsítésben ez is benne van. A hőszigetelések helyreállításával együtt, mert ez mindkét fél érdeke, és jelentősen javítaná a fűtés hatásfokát!
A lakásonkénti 150000-forintos változat esetében ekkora fogyasztói igényünk nem lehet, de a vezetékek cseréjét, és legalább a lépcsőházankénti mérés kiépítését elengedhetetlennek tartom. Lehetővé téve azt, hogy szükség esetén a lakók a radiátor cseréket el tudják végezni.
A fentieket azért javasolnánk tisztelettel, mert a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a TÁVHŐ igazából semmilyen szolgáltatói feladatot nem lát el a számlázáson kívül. Gyakorlatilag csak a saját berendezését üzemelteti, az erőműtől a hőközpontokig. Ennek alapján fogyasztói oldalról jogos a fogyasztóknak az az igénye, hogy a szolgáltatói árakat meghatározó árképletekből, a szolgáltatásra vonatkozó tételeket törölni kell, hiszen csak szállítói tevékenységet végez. Vagy teljesíteni kell a fenti elvárásokat is.
