A nyilatkozatot aláírta Bencsik János, Tatabánya polgármestere is. Ezzel kapcsolatosan kiadott nyilatkozatában hozzáteszi, a kontextust tekintve egyértelműen a cigányságra utalva: "A társadalmi igazságosság nem tűri hosszasan azt, hogy egyének, kisebb-nagyobb közösségek csak jogaikat gyakorolják, míg kötelezettségeik teljesítéséről megfeledkeznek, vagy épp azzal sincsenek tisztában, hogy ilyenekkel is rendelkeznek."

Úgy tűnik, most szezonja van a romákkal foglalkozó cikkeknek. A Népszabadságban olvasom, hogy két szociológus megdöbbentő eredményekre jutott olyan intézmények vizsgálatakor, amelyek elvileg az integrált oktatás bázisai kellenének, hogy legyenek. Nem idézem ide az egészet, csak a durva részeket. Már a cím is ez: "ezzel az emberanyaggal úgysem lehet", "az iskola gyakorlatilag kényszervállalkozásként működik", integrációs bázisintézményben "elkülönítve tanultak a romák", és a kutatók ritkán találkoztak az integráció mellett valóban elkötelezett pedagógussal. "A nem roma szülők nem ismerik az együttoktatás előnyeit, de a roma szülők sincsenek képben: féltik a gyerekeiket az alternatív módszerektől, ők nemritkán inkább azt szeretnék, ha kőkemény szigorral sarkallnák tanulásra gyerekeiket. Saját kudarcos életük egyik magyarázatának azt látják: nem kaptak kellő időben tanári pofonokat."

Most foglaljuk össze, de csak úgy laikus módon, ahogyan ennyi után látszik a dolog.

1. A TASZ azért sír, mert a Magyar Gárda ott masírozik, ahol romák élnek, mi több, ezt úgy teszi, hogy elhitetni látszik velük (és velünk): szükség esetén bántanák őket. A TASZ és az értelmiségiek tehát a cigányokat féltik a bántástól, ami szerintük, mivel származási alapon menne, alkotmányellenes.
2. A roma és nem roma gyerekeket integráltan oktató pedagógusok amiatt panaszkodnak, hogy az integrálandó romagyerekekkel nem tudnak mit kezdeni. Ráadásul az integrációban való részvételt pusztán a többletforrásokért vállalták.
3. A "többségi társadalom" pedig szegregációpárti. Mivel "többségin" általában a nem romákat értjük, a dolog egyértelmű: nem akarjuk, hogy a gyerekünk roma gyerekekkel járjon egy osztályba vagy akár egy iskolába. Érdekes lenne tudnunk azt is, mi van ott, ahol a többséget a romák jelentik.
4. Az állam (jelen esetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) pedig azon kesereg, hogy hiába adna tízmilliókat a szegregáció felszámolására, az érintetteknek nem kell.
5. Ja, és majdnem kimaradt, hogy miért masírozik a Magyar Gárda. Hát azért, mert többen meg azért sírnak, mert a közvetlen környezetükben a romák által elkövetett bűncselekmények ellehetlenítik a mindennapjaikat. Más szóval úgy tűnik, a cigányokat könnyebb szeretni a Rózsadombról.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor azt nyilatkozta, hogy a cigányság nyomorban és kilátástalan helyzetben tartása a politikusok és a jelenlegi roma vezetők érdeke. Szerinte "az SZDSZ pajzsként tartja és tolja maga előtt a cigányságot, mert ezáltal jókat tud fasisztázni, ha valaki felveti a problémát, illetve a kisebbségek megmentőjeként tud tetszelegni. Ahhoz pedig, hogy ezt a szerepet tudja játszani, kell egy nyomorgó kisebbség, amelynek rendszeresen ígérni lehet a rendszeresen elmaradó felemelkedést. A szövetségeseit pedig meg is kapja a cigányság jelenlegi, a cigányságot eláruló vezetőitől."

Na, hát ez aztán a helyzetkép. Mivel minden jel arra mutat, hogy a maga sajátos szempontjából mindenkinek igaza van, eligazodást elvileg csak az alkotmány és a jogszabályok nyújthatnak számunkra. Csakhogy, ha vannak a romák bűnözése miatt ellehetetlenedő falvak, akkor a jogszabályok szerint e falvak felnőtt roma lakosságának jelentős részét dutyiba kéne dugni, ezzel ellehetetlenítve ezek gyermekeit, mert megélhetést nem ad senki nekik. Az állami gondoskodás pedig nem segít, de ezt most ne piszkáljuk, annyi időnk nincs.

A cigányoknak megélhetés kéne, de azt sem ad senki, így lopnak. Az értelmiségnek meg az kell, hogy néha megsimogassák a buksijukat, hogy milyen kis okosok, így ők nyilatkoznak, meg aláírnak ezt meg azt. Aztán hazamennek, be a jó kis lakásaikba, és éldegélnek békésen. Az állam is eljátssza a jófiút: adna ő pénzt integrációra, de lám, nem kell senkinek. Ugyan, mi mást, többet tehetne?

A többségi társadalom alapvetően kétfelé oszlik: azok, akiknek van negatív tapasztalatuk romaügyben, azok inkább szegregációpártiak. A szerencsésebb másik csoport – ne feledjük, a negatív tapasztalat ám nem szerencse! - megengedőbb, toleránsabb, talán objektívebb is. Vagy épp nem érdekli az egész.

Egy zalai pap barátom mesélte akkoriban, hogy megkeresték őt, hogy segítsen romák munkahelyhez jutását elősegítő program lebonyolításában. Mivel a falujában sok a cigány munkanélküli, a plébános simán igent mondott, mi több, a plébániát is felajánlotta, hogy ott találkozhassanak a program résztvevői. Miután a program lefutott, és a szervezők elköltötték az erre kapott néhány tízmillió forintot, az eredmény az volt, hogy egy helyi cigány sem (!) állt munkába.

Ilyen sztorikat - vagy épp rémtörténeteket - szinte mindenki tud mesélni, nem is folytatom, nem ez a lényeg. Itt nem az a kérdés, hogy a Magyar Gárda alkotmányellenes módon működik-e, amikor itt-ott felvonul, sőt, senki nem állítja azt sem, hogy minden roma gazember. Egy dolgot állíthatunk: az az értelmiségi elit, amelynek az utóbbi 17 évben az is lett volna a dolga, hogy legalább helyes diagnózist állítson fel a romákkal kapcsolatos társadalmi kérdések kapcsán, ezt nem tette meg. Mi több, úgy tűnik, abban érdekelt, hogy a probléma fennmaradjon, mert ez számára politikailag és anyagilag előnyös. A roma vezetők pedig cinkosok ebben az aljasságban, mert míg látszólag "nagyokat imádkoznak" a romák felemelkedéséért, addig - ezzel kapcsolatban már vádemelések is történtek – egyes tagjaik részt vettek és nagy pénzeket tettek el szabálytalanul a roma holokauszt kártérítéséből.

Gondolkodom egy közös nyilatkozaton, amit szeretnék majd aláíratni sokakkal. Elvégre én is kétdiplomás értelmiségi vagyok, aki mostanában kimaradt a buksisimogatásból. Jogos önérdek, nemde? A közérdekre meg szarok, azt oldják meg azok, akiknek az a fontos.

Kapcsolódó anyagok