A polgármester egyaránt a demokrácia alappilléreiként jelölte meg a gyülekezési és egyesülési, valamint a szólás szabadságához fűződő jogokat. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Gárda alapító okiratában szereplő célok nem sértik mások közösségi, illetve személyes jogait. A szervezet megalakulása ebből következőleg nem volt jogsértő. Éppen ezért nem értett egyet azzal a politikai hangulatkeltéssel, mely az egyesület létrejöttének időszakában uralta a nyilvánosságot. Ha a Magyar Gárda az alapító okiratában lefektetett céljainak megvalósításán munkálkodna, akkor ma sem lenne indokolt a közösség lelkiismeretét ébresztgetni.

Decemberben megtartott cigányellenes felvonulásaival viszont olyan magatartást tanúsított a Magyar Gárda, amely súlyosan sérti az egyenlő méltóság elvét, és a polgárok egyenjogúságát - fogalmazott Bencsik János. A súlyos bűncselekmények megítélése nem alapulhat nemzetiségi, vagy faji megkülönböztetésen. Az ország törvényei mindenkire egyaránt vonatkoznak. Tegyük hozzá, hogy a rendvédelmi szervek tagjaira is. Mindenkit ugyanazon joganyag alapján kell felelősségre vonni, függetlenül attól, hogy épp milyen a bőre színe, vagy mely nemhez tartozik.

De jogos a társadalom igazságszolgáltatás irányában megmutatkozó elvárása is, hogy a felelősségre vonás megtörténjen. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett sem szó nélkül, hogy a kormányzati politikának van-e programja a cigányság társadalmi integrációjának elősegítésére. Mert hogy a probléma létezik, és megoldásért kiált. A nemzet minden polgárának vannak jogai, és a közösség irányában meghatározott kötelezettségei.

A társadalmi igazságosság nem tűri hosszasan azt, hogy egyének, kisebb-nagyobb közösségek csak jogaikat gyakorolják, míg kötelezettségeik teljesítéséről megfeledkeznek, vagy épp azzal sincsenek tisztában, hogy ilyenekkel is rendelkeznek. A nemzeti szolidaritás és kockázatközösség mindenkire vonatkozik. Ha valakik ez alól kibújnak, az joggal vonja maga után mások felháborodását, de ennek kinyilvánítása nem torkollhat félelemkeltő demonstrációk sorozatába. Tudom, hogy ez a kényes kérdések közé tartozik, melynek helyes értelmezéséhez azt is vizsgálnunk kell, hogy a politika rendelkezik-e azokkal az integrációs programokkal, amelyek képessé tehetnek kisebb-nagyobb - akár etnikai alapon szerveződő - közösségeket is a társadalmi közteherviselés felvállalására - mondta a tatabányai polgármester.

NYILATKOZAT

Alulírottak tiltakozásunkat fejezzük ki a Magyar Gárda nevű szervezet gyűlöletkeltő, romaellenes megmozdulásai miatt. A Magyar Gárda erőszakkal fenyegető működésével túllépte a politikai szabadságjogok alkotmányos határait. Meggyőződésünk, hogy az egyenlő méltóság elvét és a polgárok egyenjogúságát tagadó, az állam erőszak-monopóliumát felrúgni kívánó csoportoknak nincs helyük a demokráciában és a demokratikus politikai közösségben. A rasszizmussal szembeni közös fellépés valamennyi demokratikus erő felelőssége: éppen ezért a demokratikus pártok és politikusaik, a közélet szereplői, egyházi vezetők és magukat demokratának tartó polgárok semmilyen körülmények között nem működhetnek együtt a szélsőjobboldallal, és kötelesek attól is tartózkodni, hogy félelemmel pártpolitikai célok érdekében manipuláljanak. Meggyőződésünk, hogy a létező társadalmi konfliktusokra nem a szegregáció, hanem az emberi méltóság feltétlen tiszteletén és a szolidaritáson alapuló társadalompolitika a megfelelő válasz. A Magyar Gárda működésével azt bizonyítja: a szervezet nem az alapszabályában rögzített célokra, hanem félelemkeltésre és erőszakkal való fenyegetésre alakult. Követeljük, hogy az arra illetékes szervek haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseiket!

Budapest, 2007. december 19.

Kapcsolódó anyagok