Mi legyen a vacsora?
2006. május 07.
Sokszor vagyunk tanácstalanok, mi is lenne az az étel, amit a család minden tagja szívesen megenne. Ha végre sikerül eldöntenünk, a következő lépés a mennyiség eldöntése. Ha kevés az a baj, ha sok, akkor meg hajlamosak vagyunk inkább megenni, mint hogy veszendőbe menjen. Aztán meg jön a lelkiismeret furdalás, ahogy szaporodnak a kilók.
Ha jobban szétnézünk rokoni, ismerősi körben, hihetetlen különbségeket találunk az elfogyasztott adagok mennyiségét illetően. Kamaszodó gyerekek láttán sokszor csak hüledezünk, hogy hova is fér annyi étel, míg magunkon azt tapasztaljuk, hogy alig ettünk, és a mérleg meg hónapról hónapra többet mutat.
Az igazság az, hogy a kor előrehaladtával csökken a testtömeg-kilogrammra jutó kalóriaigény, ugyanakkor a fejlődő szervezetnél nő a testsúly, így összességében a kalóriaigény is. Tehát a kamasz gyerekek nemcsak a napi energiaigényüket, hanem a testsúly és testmagasság növekedésével járó többletigényüket is fedezik. Ugyanakkor a felnőttek esetén a kor előrehaladtával csökken az alapanyagcsere, tehát arányosan egyre kevesebb kalória elfogyasztásával is tudjuk tartani a testsúlyunkat.
Nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy mi legyen a címben említett vacsorával.
Mit is együnk és mennyit? Ha figyelni szeretnénk a testsúlyunkra, akkor keveset, de ha még fogyni is szeretnénk, akkor még kevesebbet. Míg a nőknél 1200-1500, a férfiaknál 1700-2000 kcal közötti étrenddel lehet fogyást elérni, úgy hogy ennek a mennyiségnek kevesebb, mint felét kellene az uzsonna és vacsora alkalmával elfogyasztani és nem fordítva!
Ezt a tényt támasztja alá tunéziai kutatók megfigyelése is. Egy felmérésben azt tapasztalták, hogy ramadánböjt alatt nem fogytak, sőt 3 kg-ot híztak átlagosan a vizsgált emberek. Ebben a böjtben 1 hónapig napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, és a folyadék fogyasztását is korlátozni kell. Napnyugtakor azonban a böjt véget ér és lehet enni, inni. Logikusan azt gondolnánk, hogy egy böjt alatt, melyben a táplálkozás mégiscsak keretek közé van szorítva, biztosan csökken a testsúly. De mégsem így van.
Azt is megfigyelték, hogy általában a túlsúlyosak, vagy elhízottak gyakrabban hagyják ki a reggelit, mint a normál testsúlyú emberek, ugyanakkor este bepótolják azt, amit reggel kihagytak.
Az említett böjtnek a fordítottját is elvégezték kísérletképpen, azaz nappal ehettek a vizsgálatban részt vevő személyek, de estétől reggelig nem. 3 éves megfigyelés alatt átlagosan 6kg-ot fogytak a résztvevők.
Tehát ha odafigyelünk a rendszeres reggelizésre, és kitartóak vagyunk, akkor a vacsora adagját le tudjuk csökkenteni, és kívánt testsúlyt tartani tudjuk.
A vacsora után általában kevesebb fizikai tevékenységet végzünk, így az energia leadása is kisebb. Sajnos a főzés, a mosogatás és az egyéb háztartási munkák a kalória-leadás szempontjából nem igazán minősülnek fizikai tevékenységnek.
Ahogy hosszabbodnak a nappalok, több lehetőségünk van rá, hogy vacsora után sétáljunk, kocogjunk, vagy biciklizzünk. Ebben az esetben viszont óvakodjunk a pótvacsorától! Érdemes arra is odafigyelni, hogy ha későig dolgozunk, akkor a munkahelyünkre vigyünk magunkkal egy kis uzsonnát, például müzli szeletet, vagy egy pohár joghurtot, így nem farkas éhesen érünk haza és könnyebben megoldható a könnyű, egyszerű és időben elfogyasztott vacsora.
Az igazság az, hogy a kor előrehaladtával csökken a testtömeg-kilogrammra jutó kalóriaigény, ugyanakkor a fejlődő szervezetnél nő a testsúly, így összességében a kalóriaigény is. Tehát a kamasz gyerekek nemcsak a napi energiaigényüket, hanem a testsúly és testmagasság növekedésével járó többletigényüket is fedezik. Ugyanakkor a felnőttek esetén a kor előrehaladtával csökken az alapanyagcsere, tehát arányosan egyre kevesebb kalória elfogyasztásával is tudjuk tartani a testsúlyunkat.
Nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy mi legyen a címben említett vacsorával.
Mit is együnk és mennyit? Ha figyelni szeretnénk a testsúlyunkra, akkor keveset, de ha még fogyni is szeretnénk, akkor még kevesebbet. Míg a nőknél 1200-1500, a férfiaknál 1700-2000 kcal közötti étrenddel lehet fogyást elérni, úgy hogy ennek a mennyiségnek kevesebb, mint felét kellene az uzsonna és vacsora alkalmával elfogyasztani és nem fordítva!
Ezt a tényt támasztja alá tunéziai kutatók megfigyelése is. Egy felmérésben azt tapasztalták, hogy ramadánböjt alatt nem fogytak, sőt 3 kg-ot híztak átlagosan a vizsgált emberek. Ebben a böjtben 1 hónapig napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, és a folyadék fogyasztását is korlátozni kell. Napnyugtakor azonban a böjt véget ér és lehet enni, inni. Logikusan azt gondolnánk, hogy egy böjt alatt, melyben a táplálkozás mégiscsak keretek közé van szorítva, biztosan csökken a testsúly. De mégsem így van.
Azt is megfigyelték, hogy általában a túlsúlyosak, vagy elhízottak gyakrabban hagyják ki a reggelit, mint a normál testsúlyú emberek, ugyanakkor este bepótolják azt, amit reggel kihagytak.
Az említett böjtnek a fordítottját is elvégezték kísérletképpen, azaz nappal ehettek a vizsgálatban részt vevő személyek, de estétől reggelig nem. 3 éves megfigyelés alatt átlagosan 6kg-ot fogytak a résztvevők.
Tehát ha odafigyelünk a rendszeres reggelizésre, és kitartóak vagyunk, akkor a vacsora adagját le tudjuk csökkenteni, és kívánt testsúlyt tartani tudjuk.
A vacsora után általában kevesebb fizikai tevékenységet végzünk, így az energia leadása is kisebb. Sajnos a főzés, a mosogatás és az egyéb háztartási munkák a kalória-leadás szempontjából nem igazán minősülnek fizikai tevékenységnek.
Ahogy hosszabbodnak a nappalok, több lehetőségünk van rá, hogy vacsora után sétáljunk, kocogjunk, vagy biciklizzünk. Ebben az esetben viszont óvakodjunk a pótvacsorától! Érdemes arra is odafigyelni, hogy ha későig dolgozunk, akkor a munkahelyünkre vigyünk magunkkal egy kis uzsonnát, például müzli szeletet, vagy egy pohár joghurtot, így nem farkas éhesen érünk haza és könnyebben megoldható a könnyű, egyszerű és időben elfogyasztott vacsora.
#1 - 2009-01-06 17:49:35 - kiváncsilány
jó de öhmm vacsorára inkább gyümölsöt és fehér húst egyek, vagy nem számít hogy mit eszem, ha a megfelelő mennyiségben eszem?
