Aki hallott már róla, olvasott tőle, annak kétszeres csemege e könyvecske. Borges például, aki egy egész estés előadást szentelt Swedenborgnak, és pontos információja van, mit is tartalmaz ez a bizonyos álomnapló, mely a szerző ötvenöt éves korában bekövetkezett belső változásáról számol be, azt írja: „Tudjuk, noha nyomtatásban nem jelentek meg, hogy ezek az álmok erotikusak voltak.” És tényleg, nyugodtan lehet ellenőrizni immár, magyar nyelven. Ugyanis Swedenborg számára az érzékiség és a hit abszolút összeférhető dolgok, sőt. A másvilágon is létezik testi gyönyörűség, és nemcsak a pokolban, a mennyben is. És hogy ott sokkal több a szín és a forma, mint a földi világban.
És mielőtt itt bárki is feladná érdeklődését, mondván, őt ez a kalandorszagú, lila halandzsa nem érdekli, érdemes mégis belelapoznia S. álomnaplójába. (Egyébként ő maga se várta el, hogy mindenki higgyen neki.) Objektív, tiszta álomleírásokat és azok szinte pszichoanalitikus fejtegetéseit találja majd… Plasztikusan leírt erotikus élményeket a legmélyebb hittel átélt gyötrődésekkel. A bizonyosság keresésével és megtalálásával.
E könyv élete legnagyobb eseményét, mondhatni fordulatát követi nyomon az álmai leírásaiban. E váltás, változás után angyalokkal és démonokkal társalog, azzal a küldetéstudattal, hogy Isten megbízásából pontosan (egzakt módon) számoljon be nekünk a mennyben és a pokolban látottakról és hallottakról. A tettek által való megváltásban hitt, és bízott az egyház megújíthatóságában. Azt vallotta, hogy az embernek intellektuálisan kell megváltódnia, és hogy a halál után minden folytatódik, ugyanúgy, mint addig, csak még teljesebben, és a szabad akarat továbbra is érvényes marad. S hogy az angyalok és démonok nem Isten teremtményei, hanem emberekből lettek, lesznek.
Borges utazónak látja Swedenborgot, aki ismeretlen országokat jár be, és azokat pontosan és részletesen leírja. A Sátán is csupán egy ilyen terület neve, hisz a poklot is Isten birtokolja. Nos, akinek van mersze, bátorsága egy ilyen kalandra, az lapozza fel, olvasgasson bele Swedenborg hihetetlenül őszinte és rendkívül élvezetes álomnaplójába. Most már lehet. Kalandra fel tehát!
ÉL LÉLEK
[swedenborgiánus közelítés]
...zik járkál
jön-megy
és ideges pedig
nem is tudja hogy halott ember
csak én
de hogy mondjam meg neki
hisz él lélegzik jön-megy
ideges
hogyan mondhatnám
ezt el neki
bár mostanában
mintha kevésbé tűnne annak
és nem csak azért
mert nem él
ezt ő még nem tudhatja
pedig számos jelét adja
véged van
öregem
nem vetted még észre?
mondhatnám
ő meg
hogy nem
tényleg?
de honnan vetted ezt észre
hisz járkálok jövök-megyek
lehet
hogy ezért vagyok folyton
olyan ideges?