A WHO közleménye szerint a két áldozattól begyűjtött minták egyikének egy génjénél tapasztaltak mutációt, fontosságának megállapításához azonban további vizsgálatok szükségesek. A törökországi eseteket azért is kísérik különösen nagy figyelemmel, mivel ott igen rövid idő alatt az eddigiekhez képest szokatlanul magas a fertőzések száma. A szakértők már a kezdetektől attól tartanak, hogy kialakulhat egy olyan mutáció, ami lehetővé teszi a vírus számára az emberi sejtekhez való könnyebb kötődést, azaz a gyorsabb terjedést.

Mindez nem jelenti azt, hogy a most észlelt mutálódás ezt a hatást váltaná ki a madárinfluenza emberre is veszélyes törzséből, bár a WHO virológusa, Mike Perdue nem tartja kizártnak, hogy ez volt az első apró lépés ebbe az irányba.

A hivatalos jelentések szerint Törökországban már 18 H5N1 fertőzöttet tartanak nyilván, az első vírusra pedig alig két hete bukkantak rá, egy 12 éves kislány tüdejében, aki a múlt héten bele is halt a madárinfluenzába. Az eddigi áldozatok mindegyike kapcsolatban volt a fertőzött baromfiállománnyal, a mintákat egy brit laboratóriumban tanulmányozzák.

Szakértői vélemények szerint a török esetekből semmiképpen sem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mivel ezek egyértelmű példái annak, hogy egy sűrűn lakott, higiéniai problémákkal küszködő területen, az egyébként kifejezetten madárbetegség, képes halálos kimenetelű emberi eseteket is okozni. A WHO által bejelentett mutálódás nem azonos azzal a géncserével, amely folyamán akár egy világjárvány elindítására képes változat jelenhetne meg. Az influenza alaptulajdonsága a mutabilitás, a kórokozó normál állapotban is igen változékony, bár a legtöbb esetben a változás teljesen jelentéktelen.

A WHO nem riasztotta az ENSZ egészségügyi hivatalát, mivel ezt a genetikai változást már megfigyelték egy korábbi, 2003-as dél-kínai esetnél, melynek nem volt kihatása a kór lefolyására, a vírus viselkedésére, vagy az emberi fertőzések sémájára. A WHO szerint a minták 50 százalékánál kellene jelentkezni a mutálódásnak ahhoz, hogy az emberekhez való idomulásra utaljanak, de még az sem jelenti automatikusan az emberek közötti terjedés fokozódását.

A virológusok azonban árgus szemekkel figyelik a H5N1-et, hogy minél hamarabb észlelhessék a fontos változásokat. A mutációk meggátolása ellen semmit sem lehet tenni, ezért nyomon követésük a legjobb módszer egy újabb világméretű emberi influenzajárvány megelőzésére.

Kapcsolódó anyagok