Ma már nem jelent különösebb előnyt az évekkel korábban megszerzett diploma. A tudás folyamatos megtartására, állandó önképzésre van szükség, hogy a választott szakterületen lépést lehessen tartani a fejlődéssel. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy élet során több alkalommal szakmát kell váltanunk, és valami olyat kell tanulnunk, ami teljesen eltér a korábbi életpályánktól. Ebben a helyzetben a nem hagyományos képzési formák szerepe felértékelődik.

A felnőttoktatás jelentősége ez elmúlt években sokat nőtt. Az aktív munkavállalók nem tudnak évekre beülni az iskolapadba, -gyakran még az alkalmankénti távolmaradás is gondot, konfliktust jelent a munkahelyen.

A távoktatás korábbi formája a levelező képzés, anélkül tette lehetővé az ismeretek elsajátítását, hogy a munkavállalónak tartósan ki kellett volna szakadnia napi életritmusából, távol kellett volna lennie munkahelyétől.

Az internetes technika fejlődésével a távoktatás új formája az online oktatás egyre nagyobb teret nyer, és e területen hatalmas növekedés várható már a közeli jövőben. Magyarországon jelenleg körülbelül 150 ezren vesznek részt távoktatásban.

A távoktatás egyik formája az e-learning hazánkban egyelőre csak kísérleti stádiumban létezik. (Az Organisation for Economic Co-operation and Development előrejelzései szerint 2025-re a felsőoktatásban az egész világon összesen 30-80 millió hallgató fog online tanulmányokat folytatni.)
Magyarországon e-learning alatt sokan számítógéppel támogatott oktatást értenek, de a számítógéppel támogatott oktatásban a komputer szerepe másodlagos, kiegészítő funkciót lát el (szemléltetést, gyakorlást, számonkérést.). A tananyag elsajátítása, és maga az oktatás hagyományos módon történik.

Az e-learningben az oktatás minden fázisában részt vesz a számítógép, és nagyon fontos, hogy a tananyag elsajátítása is annak segítségével történik. Az e-learning lényegi pontja a digitális tananyag, szemben a hagyományos oktatással, ahol könyvből, jegyzetekből, és egyéb, elsősorban nyomtatott anyagból kell felkészülni. A digitális tananyag kulcsa azonban nem a külsőségekben rejlik, hanem az interaktivitásban és a módszertanban. A hagyományos tananyagok lineáris haladást tesznek lehetővé, míg a digitális tananyag az egyén számára szabadságot biztosít a tananyag elsajátítása során, az interaktivitás pedig biztosítja, hogy a tanulás során felmerülő kérdésekre azonnal választ kaphasson a tanuló. A hagyományos távoktatás – és ezen belül az e-learning is nagy mértékben épít az önálló tanulásra. Ennek ellenére elengedhetetlen a külső segítség lehetősége. A konzulensek, vagy a tutorok valamilyen infokommunikációs eszköz igénybevételével (e-mail, IP telefon, üzenőszoftver, fórum) tartják a tanulni vágyókkal a kapcsolatot.

Az e-learning megoldások mellett azonban alternatívát jelenthetnek a valós időben, távoli helyről történő oktatás alkalmazására tett, (lényegében videó konferencia formában működő) kísérletek. Ez módszertanát tekintve merőben más, mint a hagyományos értelemben vett távoktatás, az e-learning pedig ebben az esetben eszköz a tudás elsajátításához, megértéséhez, és ellenőrzéséhez.

Az e-learning tehát nem a távmunka speciális formája, nem szinonim, vagy hasonló jelentésű kifejezés. Az elektronikus eszközökkel támogatott oktatás folyamata azonban tartalmazhat olyan elemeket (pl. tananyag összeállítás, vizsgakérdések kidolgozása, dolgozatok, tanulmányok értékelése, stb.) amelyek távmunka módszerrel (is) elvégezhetőek.

Kapcsolódó anyagok